DIY, az az a csináld magad esküvő

Az esküvői fórumokon nagyon sokat "vitáznak" az arák, vajon mennyire jó magunk készíteni mindent az esküvőre, vagy kiadni mindent a cégeknek, és megrendelni.
Az elsődleges kérdés, mennyi pénzt szán az egészre a pár. Viszont sokat gondolkodtam, hol van az a határ, amikor megéri. Olvastam valahol az interneten, hogy a pár egész éjszaka dekorált, más nap meg képtelen volt élvezni a nagy napot... És az sem jó, ha a rokonok, barátok teszik ezt, mert akkor ők sem élveznem semmit a napból. Viszont a szolgáltatók nagyon drágák tudnak lenni. Olyan árakat és összegeket hallok nap mint nap, hogy belül úgy érzem, nem szabad ennyi pénzt kiadni.

Én egy elegáns, vidám, ízléses esküvőre vágyom. Semmi tömeg dolgot nem szeretnék, mint például a székszoknya. Ugyan úgy utálom a lufit és fényfűzért. Minden esküvői dekor számomra egyforma. Nem látok az esküvők között különbséget a színeken kívül. Igaz akad egy cég, de ahogy hallottam, hihetetlenül drága. Bár náluk is látok elcsépelt dolgokat, de biztos azért van így, mert a pár ezt akarta.

Visszakanyarodva arra, hogy mennyire legyen DIY az esküvő, nos érdemes számolni is. Sok esetben nem mindig olcsó, ha magad készíti a pár. Sok mindent nem is tudunk úgy elkészíteni, és a végén vagy nem tetszik az egész és kidobjuk, vagy ha elviseljük a napon, úgy érezzük, nem érte meg a fáradtságot.
Számomra az egyik legjobban sajnált dolog, a dísz az asztalon... Néha csak azért mert pár gyöngyöt és úszógyertyát beleraktak egy üvegtálba, ezreket kérnek el. Azután meg fogják, elviszik. Bocsánat, akkor inkább megveszem magamnak. Persze a virágkötészet az más. :)
Érdemes kalkulálni, szorozni, osztani, és átgondolni, mennyi ideje is van az embernek.

Pár dolog amiért sajnálom  pénzt:
- csoki szökőkút
- lufi
- székszoknya
- menyasszonyi autóbérlés, főleg a limuzin
- alkohol
- feleslegesen sok sütemény
- asztali futó, vagy minek hívjak azt a széles szalagot középen
- ruhabérlés*
- korlátlan kaja, ami a moslékban köt ki
- gagyi, hasznavehetetlen köszönetajándék ( a luxus lagzi vacsora és a buli nem elég ajándék?)
és majd bővítem a listát.... :)


*lesz menyasszonyi ruhám,  témára majd egyszer külön kitérek

Kelengye előleg

Amikor az eljegyzési party-nk volt, én is készültem egy kis meglepetéssel a páromnak. Gondoltam, ne csak ő vegyen egy drága gyűrűt zálogba, így hát készítettem egy selyem díszzsebkendőt. Vettem hozzá egy ideillő bájos kis dobozt is. Íme a kis ajándékocska :)

Úgy kikiabálnám!

Amióta tudom, hogy férjhez megyek, fura érzelem hullámok törnek rám... Amolyan igazán jók, mint az, hogy legszívesebben fognám magam, kiállnék egy forgalmas helyre és kikiabálnám a világnak, hogy hozzá megyek feleségül... Szeretem, imádom, és ez az érzés nem fér el a szívemben, olyan nagy.
Annyira csodálatos ez az egész, mint egy álom. Néha úgy érzem, hogy hihetetlen az egész... :)

Kutya a menyegzőn?

Hallottam már arról, hogy a pár kutyái részt vettek az esküvőn, de egyelőre külföldön. Mostanában itthon is egyre többet hallom, hogy a kis kedvencet viszik az esküvőre és már meg is rendelték a kis ruhácskáját az e-bayen...

Nos, nekünk is van egy kutyánk, kicsi és jó fej is. Nagyon nagy kutyabarát vagyok, de szerintem a kutyának pont az a rossz, hogy elcipelik a nagy napra. Igaz, még én sem találtam ki, hová tudjuk szegénykém 24 órára odabízni, mert akik szoktak rá vigyázni mind ott lesz az esküvőn. Még van sok időm kitalálni, ki fog rá vigyázni... 

Visszakanyarodva másokhoz, a legnagyobb döbbenetet azt okozta nekem, mikor kis vidám ara meséli, hogy neki nem a rokonok vagy barátnők lesznek a koszorúslányok, hanem a kis ebek. Szerencsétlen kis kutyusok, be lesznek ezekbe a hacukákba öltöztetve, parancsolva lesz nekik végig, hogy viselkedjenek ember módra. A kutya ruha hasznos, amikor hideg van. De az ilyen dekor ruházatot már én sem tudok megérteni. Édes, meg vicces, de jó a kutyának? Na most, ha a pár megismerkedéséhez van a kutyának köze, és elviszik ezért egy kicsit a fotózásra, azt meg tudom érteni. De mást még nem sikerült... A kutya nem divatkellék, hanem egy élőlény, akinek a sípolós játék, a rohangálás, az ugatás és más kutyák jelentik a szórakozást, nem a hangos zene, a sok ember. Az én kis manóm  a múltkori szilvesztereket is olyan rosszul tűrte, teljesen zaklatott volt. Arról nem is beszélve, hogy esik ez a legjobb barátnőknek,  én nem tenném meg. A kutyának egy nyűg, a lányoknak megtisztelés.

És ehhez kapcsolódóan egy cikk, ami pontosan összeszedni miért nem olyan jó ötlet, még ha a cikk író nem is ezt akarta elérni vele, de a figyelmeztetések listája hosszú:
http://www.szervezdmeg.eu/eskuvoszervezes/eskuvo-kisallattal.html

Megnézhetem...?

Amióta ott csillog a (gyémánt) gyűrű az ujjamon, bárhová megyek, ismerőssel futok össze aki tud a menyasszonnyá való előlépésemről, a szia után azonnal a "megnézhetem?" kérdést teszi fel. Már több hét telt el a lánykérés óta, és néha már nem esik le azonnal mit is szeretnének megnézni, csak nyúlnak a kezem felé... Fura, de én sose ezt a kérdést teszem fel... Inkább azzal szeretek indítani egy friss jegyesnél, hogy gratulálok, meséld, hogy történt a lánykérés. Tehát az embereket nem a romantika, a love story, hanem a gyémánt mérete érdekli? Csodálatos a gyűrűm, nem egy egyszerű darab, és meglepődtem mennyire különleges...  De még sem ez a lényeg. Nem ez mutatja meg, hogy mennyire szeret. 

Az is zavar, hogy ha egy másik jegyessel találkozom (és nagyon szolid kis eljegyzési gyűrűje van), vagy már aki férjnél van, megcsodálja a gyűrűm, közben dugja el a kezét, félve, hogy "ciki" mert kisebb a gyűrűje... Szégyenli a gyűrűt? Azt a gyűrűt, amit a férfi, aki az egész életén át mellette akar lenni, gondosan, a lehetőségeihez mérten választott ki? A legszebb pillanatot okozva azzal amikor a csodás kérdéssel együtt húzza fel az ujjára? Én a legkisebb kis gyűrűjével, a legértéktelenebb kacatra is igent mondtam volna, és az lenne nekem a legszebb.

Akármit is éreznek, én úgy gondolom, nem a gyűrűt, magukat kellene elszégyelni. Nem számít a gyűrű, mert a kő mérete, az arany vastagsága a pénztárca, és nem a szeretet méretét mutatja.

A nyugalom szigete

Olyan jó, hogy van nekem ez az egész, és csak is az enyém. Az otthon ahová hozzá térek haza, a mi kis világunk, ahol szerelem, eljegyzés és a nagy nap a téma... Ahol a közös élet, a közös jövő számít, ahol nem kell smink, ahol nem kell úgy kinéznem, mint akit a skatulyából húztak elő. Ahol nem számít milyen eredményt érek el, milyen a diplomám és hány nyelvet beszélek. Nem kell semminek megfelelnem, nem kell átmennem a teszten. Ha mást irigyelek egy kicsit is, mert neki az most sikerült nekem nem, eszembe jut, hogy ő egy üres kis lakásba megy haza, ahol jobb esetben egy macska vagy aranyhal azért várja... És én mennyire sikeres vagyok a legfontosabb dologban: szeretet. Ez az élet igazi mércéje, hogy mennyire vagy képes szeretni és mennyire vagy képes szeretve lenni. Mert semmi és semmi nincs ilyen fontos. Én érzem belül, tudom, befutottam az egyik legnagyobb karriert. Nem mondom, hogy könnyű volt, és nem ez a legkönnyebb út. Megküzdöttem, akartam ezt az egészet. Eldöntöttem, hogy meg fogom találni. Nem nyavalyogtam, ha elestem, kicsit sírtam, de nem adtam fel. Nyitva volt a szívem, és kész voltam szeretni, ha jön. Nem maradtam egy helyben se szánalomból se kényelemből. Beláttam a hibáim, megismertem önmagam, és így tudtam ki Ő. Első pillanatban tudtam, hogy Ő az amikor találkoztunk. Mikor kimentem a mosdóba, vettem egy nagy levegőt, és kicsit sírnom kellett volna az örömtől. Hogy lehet valaki ennyire fantasztikus, ennyire jó... Néha most is elpityergem  magam, amikor arra gondolok, hogy itt van.
Szóval ide oda a nagy karrier és önmegvalósítás, szép érdemjegyek, megfelelés a világnak... Én megfeleltem az életnek, hiszen férjez megyek...

Amikor romantikus hangulatom van...

... olyankor Disney dalokat hallgatok. Hihetetlenül nagy Disney mese rajongó voltam, vagyok és nem tudom valaha kinövöm-e. Életem egyik legszebb pillanata volt még kislányként, hogy eljutottam Disney landbe. Olyan szerencsés vagyok, hogy olyan férfit találtam, aki viszont szereti ezeket a meséket, és ha akad egy új romantikus mese a moziban, mindig elvisz. Hideg estéken szívesen nézzük őket, összebújunk, nevetünk és sírunk rajtuk.

Nekem az egyik nagy kedvenc, amin újra és újra sírni tudok, a Szépség és a Szörny. Bár lehet, ez már feltűnt. Íme egy ide illő idézet belőle:

Hol volt, hol nem volt
Régi nóta száll
Volt két idegen
Aki hirtelen
Egymásra talált

Apró változás
Csöppnyi mint a könny
Nem számított rá
Fél is még talán...

Végre :)

Végre visszakaptam blogom... Elkezdtem elmenteni máshova is, de ott olyan borzalmasan megy a formázás, hogy visszatértem ide. Itt legalább tényleg olyan a blogom ami nekem tetszik... :)

Tegnap este végig hallgattunk egy pár lassú dalt, kedvünk volt hozzá. Álmodoztunk, hogy majd erre vonulunk be a polgárin, és majd amarra meg keringőzünk. Jó volt kicsit, (még ha fejben is) de közel lenni a nagy eseményhez... Olyan messze van még.

Emlékeim

Mindig is nagyon fontosak voltak nekem az emlékeim. Sajnos nagyon gyenge a memóriám, így bárhol bármit csinálok, és számít, azt megörökítem.  táskámban folyton a kis fényképezőm, és minden baromságról képes vagyok képet készíteni. A számítógépemen pedig több ezer kép van... Néha hideg estéket, amikor édesem sokáig dolgozik, a kutyámmal az ölemben nézegetem őket. Vagy mesélek egy történetet amikor vendégeim vannak, sokszor előkeresem a képet, hatásossá téve a mesét. Ha lenne rám helyem és időm, mind papír kép lenne, albumba fűzve...

Ez az oka, hogy az egyik nagyon fontos dolog nekem a nagyon magas minőségű képek és a cinemafotográfus. Már említettem, most bőven ki is fejtem.

Majd ha ott leszünk évek múlva, és vissza akarjuk hozni ezt a mesés napot, akkor csak berakjuk a Hd minőségű filmünket. Egy olyan csodás videót tudnak készíteni, ami azonnal visszahozza, érzékelheti bárki, aki nem volt ott, milyen érzés volt... Egy saját mozi, a mi mesénk, a mi hihetetlen szerelmünk.

Most be is mutatom mi a különbség:

* http://vimeo.com/2542789 ez egy cinemafotográfus műve.
*http://vimeo.com/22994141 ez egy normál, ügyes videós.

Látjátok a különbséget?

És a magyar cinemafotográfusaink is ennyire meséset alkotnak... Sírtam rajtuk, annyira mesések.

Akkor most rátérek a képekre. Az esküvői kiállításon találkoztam egy fiatal emberrel, aki fotós. Nagyon kedves, őszinte világa van. Nem túl extrém, nem "hülyülős", hanem igazi finom pillanat képei vannak. A kedvenc esküvői oldalamon hasonló képeket lehet látni. Főleg nagyon ajánlom a Wineyard esküvőket ;)

Zenekar vs. Dj

Az esküvői kiállításon, körbe nézegettünk zenével kapcsolatban is. Sok pár mondja, hogy "háklis" a zenével kapcsolatban. Ezt mi is, inkább én mondhatom el magamról elsősorban. 

Nagyon báli hangulata van a zenekarnak, jóval elegánsabb mint egy dj, de alig találni valami értelmeset. Akik nekünk tetszenek, nagyon drágák. Ráadásul ott van még az utazási költség is... Egy zenekartól kértünk ajánlatot, igazából elmegy kategóriába sorolnám őket minőségben. 150 000 Ft + utazás volt az ajánlat vége. Meg mondom őszintén, annyi luxust álmodtam már meg, hogy ez kezd a "nem fér bele" kategória lenni. Nekem a nagyon jó fotós és a cinemafotográfus* a gyengém. Az áraik nagyon magasak, de a "megéri érte" kategóriába sorolom. 

Egy dj, igazából maximum mindennel együtt 100 000 Ft körül van, szemben az álom zenekar utazással együtt 300 000 Ft-os ajánlatával. Előnye, hogy kis helyet igényel, nem bénázik az angol szövegben, és nincs szünet. A dologgal az a gond, hogy a párom nem tudom megfűzni. Szerinte nincs hangulata és nem illik a helszínhez. Én úgy gondolom, hogy a dj amúgy is a sarokban lesz, nem a központi helyen. A Dj pultot max feldekoráljuk ha nem tetszik neki! :) A hangulattal kapcsolatban: hangulat világítással és jó zenével, nagyon be lehet indulni a buli. Ez rajtunk is fog múlni. Az ereszd el a hajam úgy is éjfél után jön csak...

*erről majd legközelebb blogolok.

Esküvő várban vagy kastélyban

A kislány álmodozott miközben a babáját öltöztette be hercegnőnek, hogy majd egy napom ő is ilyen pompában fog végigsétálni a kastélyban hercegének az oldalán...

Bárki lehetne ez a kislány. Nagyon sokan tartják a nagy napot egy kúriában, kastélyban vagy várban. Ezért az utóbbi időben elég sok elhagyatott palota került gondos gazdához, hisz lett rá érdeklődő. A helyek pedig szebbnél szebb termeket nyitnak ki fantasztikus étel és étel csomagokkal az ifjú párnak.

Mi palotában, akár csak egy napra, de királyok szeretnénk lenni. 

Rengeteg helyet megnéztem, és nem csak esküvő helyszínül szolgálhat egy kastély, hanem fotózni is megéri elmenni egyhez, ha akad a közelben. 

A kereséshez megosztok pár oldalt, ahol érdemes nézegetni:

http://kastelyszallo.linkcenter.hu/

http://kastelyszallo.lap.hu/

http://www.iranymagyarorszag.hu/keres/magyarorszag/szallasok/kastelyszallok-p1/

Így bárki átélheti a saját disney meséjét. :)

Érzéki zene

Imádom a dal hangzását, a hölgy hangját és a szöveget... Nekem jobban tetszik, mint az eredeti.

Házasságkötés hétköznap?

Hallottam már párszor, kicsit furcsálltam, most meg eljátszottunk a gondolattal. Több előnyét és hátrányát is felhoztuk, de valahogy olyan szimpatikus gondolat.

1. + gondolat:

Olvastuk, hogy egyes szolgáltatók hétköznap szezonon kívüli árakon vállalják az eseményt. Ahogy kalkulálok, egy 1,5 milliós költségvetésnél 300 000 Ft megtakarítás ha mindenki enged 20%-ot. Nem rossz, ugye?

2. + gondolat

Nincs tumultus! Nem valószínű, hogy azon a napom lenne az egész faluban esküvő.

3.+ gondolat:

Bevállalós, merész és egyedi. Ami minket vonz.

4.+ gondolat:

Lehet, a szombati pár átvenné a dekoráció egy részét. Ez megegyezés kérdése, spórolni is lehet vele. (hallottam már ilyet)

1. - gondolat:

A násznépnek rossz, szabad napot kell kivenniük.

2. - gondolat:

Akinek nincs elegendő szabadnapja, nem biztos, hogy el tud jönni. Bár erre van ötletem...*

Kicsit megnéztem, mennyire valós egy ilyen elképzelés. Az egyik helyszínnél:

-egész évben tartanak esküvőket

-a hét bármely napján tartanak esküvőket

Tehát teljesen reális. A pap amilyen kedves velünk, nem hiszem, hogy nemet mondana... Bár nem tudom, vallási elvekkel mennyire ütközik, erre vonatkozóan semmit sem találtam.

Szerintem érdemes, egy kört futni, csinálni egy összehasonlító költségvetést.

*Előre egy évvel kell küldeni, egy amolyan save the date kártyát, amint biztosak az időpontok. Így mindenki tud a szabijával tervezni. 

...hogy Isten színe előtt megköttessék a házasság.

Felvetette a család, hogy el kellene intézni a vőlegény megkeresztelését és elsőáldozását még mielőtt elköltözünk az országból. Gondoltuk, logikus, mert mikor visszatérünk, annyira nagy szervezésbe fogunk fogni, egy teendővel kevesebb....

Az én családom mindig vallásos volt, persze egészséges kereteken belül. Mamám már nincs közöttünk, de minden héten járt templomba. Mi nem is ilyen szigorúan gyakoroljuk vallásunkat, de a katolikus szokások nagy részét megtartottunk eltávozása után is. Mindig is templomi esküvőt képzeltem el, ez valahogy nagyon alap nekem. Enélkül nem esküvő az esküvő. A templomit érzem az igazi nagy házasságkötésnek, és a polgárit sose tartottam annak. Kislányként nem is értettem, mire az a "béna jelenet", míg meg nem tudtam, hogy ez kötelező. Számomra a házasság akkor igazi, ha Isten is elfogadja... 

Nálam míg minden rendben az egyház szemében, szerelmem nincs megkeresztelve. Valahogy kimaradt, gyerekként beteges volt, egyszerűen elszaladtak az évek. Majd később már ő kis dacosként tudta mondani, nem érdekli. Majd kamaszként ő még keresztény cserkész is volt, de elsiklottak afölött, hogy nincs keresztlevele. Ismételten halogatták, míg eljött a nap, mikor fontossá vált a kérdés. Ekkor nem is gondoltuk volna, micsoda mizéria van körülötte... 

Szüleim elmentek egy paphoz, aki nagyon negatívan állt a dolgokhoz. Nem volt a válasz mindenre, meg se indokolta. Felkerekedtek, és elmentek ahhoz a paphoz, aki őket eskette, minket keresztelt. Örült nekik, ismeri jól apám és mamámról nosztalgiázott is egyet. Kiderült, hogy azóta ő a papja annak a templomnak is, ami két lehetséges helyszínnél van. Örömmel vette, hogy ismét ő lehet a család nagy eseményén a pap. Végig hallgatta a problémát, és elmondta milyen bonyodalmas felnőttként megkeresztelkedni, és elsőáldozónak is lenni. De ne keseredjünk el, meg lehet kérvényezni a püspöknél, ő ennek tudja a menetét. 

Végül megkeresztelve nem lett, de templomban fogjuk kimondani az igent.


Viszont úgy döntött ezen felül, hogy meg fogjuk kezdeni a másfél éves procedúrát, hogy meg legyen keresztelve... :)

Utálom a székhuzatot és a székszoknyát...

Régóta él bennem ez az érzés, még az előtt megérett bennem, mielőtt felmerült volna az esküvő téma. Munka miatt sokat jártam esküvő kiállításra, és már akkor unszimpatikus volt nekem a dolog. Főleg lufival...

Beütöttem a google-be "I hate chair covers" mondatot, és meglepően sok minden jött elő. Először is, nem vagyok egyedül. Második, hogy hiába izgat sok nőt ez a téma, ötletekben annyira nem bővelkednek, csak töményen szidják, vitatkoznak rajta. Vagy is egy fajta székre jönnek elő nagyon jó ötletek (én azt a széket el se takarnám, annyira tetszik). Így megkerestem a széket, lehet bérelni. De 500 Ft+ áfa... és a szállítás? Ha magam szállítom Kb 30 000 Ft-ból meg van a szállítás, plusz 100 főre a szék az 65 000 Ft. Szóval 95 000 Ft csak  székre.... Az az 950 Ft darabra, ami az általam el nem viselt székszoknya háromszorosa. És akkor még semmit nem költött az ember lánya a dekorációra.

Ezen fogom törni a fejem, keresni, kutatni az interneten, hogy miként lehet egy ilyen ronda bordó bankett széket szebbé tenni!? Én eleve nem értem, miért vásárolnak ilyen csúnya bútort az éttermekbe.

Remélem, székszoknya mentes esküvőm lesz...

...mert ugye milyen érzéki székszoknya nélkül?

Helyszín

A tökéletes helyszín nekünk nagyon fontos. Így gondoltuk, nézelődünk egy kicsit.

Kislányként volt egy álom a nyíregyi Vigadóról, így elmentünk. Szomorú dolog fogadott, a hely be volt zárva, és a szomszédos helyeken mondták, hogy már nem is fog kinyitni... Rosszul esett, mert nagyon el tudtam volna képzelni ott. Kicsi pityergés után, a szüleim javasolták, nézzünk körül a városban, ha már nem a fővárosban akarjuk tartani, hát ha találunk valamit...


Elsőnek mentünk a Tanyára. A hölgy aki tájékoztatott minket, egyszerűen unszimpatikus volt. Keresztbe tett karral, elhadarta a szigorú tényeket, hogy mit lehet. Amellett, hogy sem nem olcsó se nem valami szép a hely, szinte semmit sem szabad. Ez van amit ő elképzelt, ezt kapod. Az ital csomag és a légkondi nálunk egy fontos dolog, így pár mondatából kiderült, ez nem a mi helyünk. Beülve az autóba, mindenki egyszerre mondta, ezt nem.

Másodiknak egy 4 csillagos hotelhez mentünk. Nem tudom, miért 4 csillag, de szerintem egy kellemes háromnak felel meg. Helyszín rendben, árak se nem jó se nem rossz. Légkondi már volt, de az ital szállodai árakon kerül utólag kiszámlázva. Micsoda? Gondoltam magamban, ez egy ideális lehetőség nekik lehúzni az ifjú párt. Az autóban itt is hamar kimondtuk a nemet rá.

Még egy kört téve a városban a legtöbb hellyel a gond a légkondi, az elegancia és az ízlés hiánya miatt szakítottam azonnal.

Késő délután indultunk édesapám szülőföldjére, Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe. Jó apám csak sorra mutatta a kastélyokat, várakat, akik jobbnál jobb ajánlatokkal álltak elő. A lehetőségek tárháza, praktikus esküvői csomagok és mindenhol a segítőkészség várt minket. Kedves személyzet mindenhova körbevezetett minket, meséltek, képeket mutattak. És a az árak talán kicsit magasak, de mondták, ha nem bélszín és libát rendelünk mint ami a csomagban van, ez jóval alacsonyabb is lehet. (hozzáteszem ilyen árakat mondtak a tanyán és a hotelben is a sima húsleves- sültek- töltött káposzta variációra).

Szóval házasságkötő terem helyett szalon vagy lovagterem, templom kertszomszédságban, mennyei borok, álomszép táj... Vajon Isten műve, hogy ide került a menyegzői álom?

Soha nem gondoltam volna, de a nap végére már beleringattam magam a mesés Wineyard Wedding álmába. Este még megnéztem egy két képet, milyen szép az ilyen esküvő.

Már választani kell tudnunk. A kérdés, kúria gróf stílus kontra vár lovagkor stílus :)



A kép a kedvenc esküvői oldalamról van:
http://greenweddingshoes.com/

Mikor is...?

Az elmúlt pár hónapban mióta jegyesek vagyunk, mindenki azt kérdezi, hogy mikor lesz a nagy nap.

És ilyenkor jön a hosszú magyarázkodás. Amit végül senki nem ért.... Miért kellene azonnal esküvőt szervezni? Ha mi szeretnénk élvezni a jegyességet?

Nos, közbe jött egy nagy lehetőség, így a saját kényelmünk miatt, és hát külföldről esküvőt szervezni nem olyan egyszerű, eltoltuk. De azért mielőtt teljesen kiköltöznénk, addig körbe nézünk egy kicsit, hogy amikor hazaköltözünk, csak már az előlegeket kelljen letenni a kiválasztott helyeken és embereknél.

Egy nagy vágyunk van: ne legyen kapkodás és kiborulás a nagy nap miatt.

Eldöntöttük

Ezen a kedves tél végi tavaszon kérte meg a kezem több mint 2 év után. Őszinte, szép és egyszerű volt. Sírtam és nevettem. Mert vicces volt, ahogy remegve letérdelt és megcsuklott kicsit a hangja. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen szeretni nagyon. Sokkal mélyebb, súlyosabb.

Én éreztem már az első perctől, talán ő is. Az első randin tudtam vagy Ő az, vagy egy nagyon nagy csalódás... De mindenképpen nagy valaki az életemben.

És most itt vagyunk, mint jegyesek. Minden nap nézegetem a gyűrűt a kezemen, hisz amellett, hogy egyedi és csodás, olyan hihetetlen. Kislány korom óta álmodoztam erről... Mert én ilyen klasszikus romantikus lány vagyok. Hittem, hiszek, és hinni fogok a házasságban. És Benne is ez a csodálatos. Pár hónapja jártunk együtt mikor erről beszéltünk, és megható volt hallani, Ő is így gondolja, a házasság és a gyerek a legnagyobb amit adhatunk egymásnak...